Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az agyaghoz kevert anyagok

 

-Kvarc: A kvarc az agyagban, mint kovaliszt, homok és kavics formájában fordulhat elő.

A kvarcliszt és a homok soványítja az agyagot, fokozza tűzállóságát. A finom kovalisztet főleg kőagyagáruk készítésénél alkalmazzák, mivel magasabb hőmérsékleten összeolvad az agyag alkotórészeivel, s az agyag tömörre ég.  A durvább szemcséjű homok, növeli az agyag tűzállóságát. A durva kvarc csak a szemcsék felületén vegyül az agyag többi alkotórészével.

Tűzálló agyagáruk gyártásához a tűzálló agyagot csak szemcsés kvarccal lehet soványítani. Az agyagba kerülő kavics szét is robbanthatja az edényt, ezért az ilyen agyagot meg kell tisztítani használat előtt.

 

-El nem mállott ásványok és kőzettörmelékek: A földpát általában finom, apró szemcsékben van jelen az agyagban, mely csökkenti az agyag tűzállóságát. Magas hőfoknál az ilyen agyag jól zsugorodik, kemény, kagylós törésű lesz. Ezt az agyagot tömör kőagyagáru készítésénél alkalmazzák. A szemcsés földpáthomok ritkábban fordul elő az agyagban. A földpátszemcsék magas hőfoknál zománcszerű cseppekké olvadnak, s az agyag felületén, mint kis gombócok lesznek láthatók. Hasonlóan viselkedik a csillám is, ha nagyobb pikkelyek formájában van jelen az agyagban. A csillám fekete, salakszerű tömeggé olvad, s a világos agyagot pettyessé teszi.

 

-Mész ( kalciumkarbonát) : Lehet finom, lisztszerű vagy szemcsés. A lisztszerű meszet tartalmazó ún. márgás agyagok már kisebb hőfoknál is megolvadnak. A márgás agyagot tálföldnek szokták használni, mert jól korongolható. Színe alacsony hőfoknál vörös, magasabb hőfoknál világossárga lesz. A mész előfordulhat kisebb-nagyobb darabokban is. Égetéskor égetett mésszé, majd levegővel érintkezve és vizet felvéve oltott mésszé alakul, mely az edényt szétrepesztheti. Hasonlóan káros az agyagban a kagylóhéj vagy csigaház is, mely hasonlóan viselkedik, mint a márgacsomó.

 

-Gipsz: A gipsz erősebb tűzön égetve holtgipsszé válik, ilyenkor vizet már nem vesz fel, a gyengén égetett gipsz még vizet is vesz fel, s az agyagárut elrepeszti. Az agyagba keveredett gipsz szárításkor az agyag felületén apró, fehér foltokat hoz létre.

 

-Pirit:  A pirit kristály formájában kerülhet az agyagba. A piritből a kén kiég, a fennmaradó vasoxid kisebb-nagyobb fémes fényű, sötét szemcséket alkot az agyagban, az égetéskor kéndioxid keletkezik, ami homályossá teszi a mázat.